2015. február 10., kedd

4.rész- A tévedés


-Hát ti ? - kérdezte Gery. kicsit iesztően nyugodtan .
talán túl nyuodt is volt .
- Mi-Mi .... csa-csa -csak.....- majd elhalkultam .
-Jólvan ... nem kell  magyarázkodni, már nem tartozol hozzám többé... De  ezt jól gondold át még egyszer ! - mondta lehangolva .... majd szépen lassn halványodó alakját elveszítettem .
Egy kósza hajtincs szemem elé csúszott majd a hajtincset egy árva de mégis szomorú könnycsepp követett .
Amihez egy "Ég veled" is társult.  
Mihelyt Louis észre vette azt a bizonyos könnycseppet ... Le is törölte egy gyors , határozott mozdulattal.
Majd a kósza hajtincset is a fülem mögé tűrte .
-Nyugi ... Most már minden rendben lessz.-majd egy biztató és kedves mosolyt küldött felém.
Amit azonnal viszonoztam is . 
Ezt az idilli pillanatot az a bizonyos fülsüketítő ördögi dolog zavart meg amit csengő nek neveznek.
De...mikor éppen BE csönget ....
Olykor bármit  megadnék azért , hogy még otthon a puha ágyban bóbiskoljak.
De sajnos ez nem így volt.
-Első órám Francia ... Áhhh ... Neked ?- majd egy kérdő pillantást vetett felém barátom Lou.
-Ömmm .. Louis ... Szerintem ... Tudhatnád hogy már lassan 2 éve egy osztályba járunk .- kacsintott am rá nevetve.
Mire ő a fejéhez kapott.
-Jéééé ... És tényleg.-majd mind ketten hangosan nevetve vettük az irányt a már jól megszokott osztályunk felé.
Ami ez estben a nyelvi terem volt. 
Az osztályba beérve elindultunk még mindig nevetve a már jól megszokott utolsó két padhoz .
De mikor oda értünk akkor vettük észre hogy ez már foglalt .
Megfordulva a tengelyem körül próbáltam új helyet keresni . Ám ekkor vettük észre hogy ez nem a mi osztályunk .
És ekkor jutott eszembe hogy ma nem Kedd van hanem Szerda ... És így nem Franciával hanem Matekunk van .
Háát az az érzés amit akkor éreztem az leírhatatlan volt.
Dee az volt a legcikibb hogy a tanár aki épp órát tartott bent mkndkettőnekt tátott szájjal bámult minket .
Elnézést kérve rohantunk ki mindketten az osztályból.
Ekkor már fuldokoltunk a röhögéstől.
Mikor megérkeztünk végre a saját osztályunkba ... Benyitottunk ....
Mikor észre vettük hogy Mrs.Thompson állt fel kezét csípőjére helyezve ... Mindjárt elkomolyodtunk ... Hisz ő az iskolán a legszigorúbb tanár . 
-Mr.Tomlinson és Mrs.Sparks maguk meg hol csavarogtak idáig?!?- ordibált
-Hát .. Izééé ... Miiii ... Csa-csa-csak.-de Louis közbe vágott
-Eltévesztettük az osztályt és volt egy kis nézet eltéresünk a mi drága eggyettlen takarítónő kel .-mesélte Louis.
Mire én kérdően néztem rá a takarítónős hazugság miatt ... Hiszen én nem voltam hozzá szokva az ilyen helyzetekhez és a hazugságok hoz sem .
Mire a válasza az volt hogy az össze kulcsot kezeinket megszorította.
Úgy dönöttem hogy jobb ha inkább ezzel most nem foglalkozom.
-Hmmm...-hümmögött Mrs.Thompson .- Ezt akár jelenthetném az igazgatónak is és akkor mindkettőjüket kicsapják innen ... És ez akár a hasznom ra is válhat. 
Sziasztooook... Próbálom pótolni azt a rengeteg késést amit a 2. és 3. rész között csináltam ... Tényleg nagyon igyekszem ... Minen nap írok egy-egy vázlatot vagy kérek segítséget barátnőimtől... Akik persze bőkezűen ellátnak tanáccsal adják a sok jó ötletet és nekik köszönhetően össze tudtam ezt a részt hozni ... Nagyon nagyon sokat köszönhetek nekik tényleg . Szóóóval nagyjából ennyit akartam ... Ha tetszett akkor jelezzétek ezt a komiban is léci hogy tudjam hogy mit javítsak rajta ... Esetleg hogy mi tetszik benn ... Köszönöm hogy rám szánták ok a drága időtöket .és bele nézzetek ebbe a "blogba" ... A kövei részben talizunk sziasztooook ... Puszi ... *Rékaa* 😊


2015. január 31., szombat

3.Rész -Békülés vagy szakítás ?

-Ti meg mit műveltek itt ? - ordibált Gery.
-Én-Én meg tudom magyarázni ! -kapkodtam a levegőt ijedten ahogy mint ahogy Louis is .
-Na arra kiváncsi vagyok ... Nagyon ! - karjait keresztbe fonva nézett le rám mivel én az ágyon ültem .
-Én-Én ne-ne-nem akartam ezt csa-csa-csak...-hebegtem . De nem tudtam befejezni mivel sírva fakadtak .
                    *1 óra múlva*
-Nyugodj meg minden rendben lesz .- próbált nyugtatni Louis .
- Már hogy lenne? -ordibáltam sírva - Miért kellet pont velem ki kezdened ? 
-Értsd már meg hogy nem azért csináltam hogy kiszúrjak veled ... Hanem azért mert ... - majd elhalkult az eddig magabiztos csilingelő hangja . 
Az arcáról próbáltam leolvasni , hogy mit is akarhat , de nem sikerült . 
Már nem azt az életvidám , jófej , vicces srácot láttam ... Hanem azt a félénk ideges és bús Louis Tomlinson-T ami nem igazán tetszett . 
-Mert ? - kérdeztem vissza reménykedve benne,hogy válaszol is . 
-Mert szertlek ... Könyörgöm miért nem veszed észre hogy elvörösödök ha már csak meglátlak vagy már csak ha a fiúkkal rólad beszélünk .-mondta ki ezeket a nehéznek tűnő mégis könnyű szavakat egy szuszra ... Majd mikor rá jött mit is mondott kezét szája elé tartva lehajtotta elvörösödött fejét . 
Ezeken a nagy szavakon elgondolkoztam .. Hisz kimondani azt a bizonyos "szertlek " szót nagyon nagyon nehéz kimondani ... És ő mégis megtette ... És ő mindezt nekem mondta ...
Én ugyan ezt éreztem ... 
Nem értetem miért , hisz nekem barátom van ... Vagyis csak volt .. De akkor is ... 
Megemeltem elvörösödött fejét ... Magam felé fordítottam .. Majd megcsókoltam ... 
Kissé meglepődve de vissza csókolt .
-Ezt miért kaptam ? -kérdezte boldogan rám nézve .
-Mert én ugyan így érzek.- mondtam szégyenlősen elvörösödve.
-Nem kell ezt szégyellni .- mondta kedvesen mosolyogva rám .
-De mit mondunk majd Gerynek ? -kérdezte rémülten.
-Nem tudom.- majd ledermedve bámultam magam elé . 
5 perc múlva Lou meg szólalt.
-Szerintem meg fogja érteni .- mondta majd meg csókolt.
-Hááááát... Reméljük ... Ha pedig nem majd megbékél .- majd mosolyogva fel néztem rá ... Mivel időközben ő már felállt.
-Figylej nekem mennem kell ... Mert még kell "tanulni" .- hangsúlyozta a "tanulni" szót... Amin önkéntelenül is elmosolyodtam.
-Oké .- mondtam egyszerűen.
-Majd még találkozunk .- mondta majd meg csókolt és elment .
Első dolgom miután elment az volt hogy fel hívjam Biát , Natalit és Dianát .
                       ...    
-És hogy mondojam el majd Gerynek ? 
-Nem tudom ....
-Kösz ... Nagy segítség voltál drága Bia ... 
-Ohh igazán nincs mit - mondta szarkasztikusan.
-Na én megyek mert holnap suli és még tanulni is kéne ... Rádásul holnap téma zárót írunk Töriből .. És egy szavaz sem tudok belőle .. Annak elenére hogy már este 9 van ... 
- oké akkor mennyél csak ... Szia ... 
-Szia.- mondta ki az utolsó szót legjobbarátnőm Bia.
Azzal le is tettem a telefont.
                *Másnap reggel*
A telefon rezgésére ébredtem ...
Üzenet jött ...
Louis tól....
Ez állt benne : 
Majd elindultam készülni .
Louis fél nyolckor pontosan a ház előtt várt.
Nagyon meg lepett ... Hisz az eddigi tapasztalataim szerint egyik fiú sem pontos . (Ezt ne vegye sértésnek senki ... De így van 🙊😊) De ő az volt ... 
Elindultunk kézen fogva az iskolába ...
Mikor beértünk eléggé megbámultak mineket ...
De minket ez nem zavart egy kicsit sem ! 
Addig amíg nem találkoztunk Geryvel ...
-Hát ti ? 
                      ....
Sziasztok ... Remélem tetszett ... Nagyon nagyon sajnálom hogy ennyit készen vele mondhatni hogy 1 hónapot 😔 ... DEEEEE most itt van ... Mentségemre legyen hogy félév és elég sokat kellet javítanom ( amit e sikerült😜) és hogy a net megint sz@rakodik ... Csak ennyit szerettem volna ... Ha tetszett jelezéttek valahogy .. Komiban írd meg a véle ényed ... Lehet pozitív (+) akár negatív (-) is elfogadom ... Bírom a kritikát .. Ja és nagyon köszönöm legjobbarátnőm segítségét .. Nagyon sokat köszönhetek neki (imádlak Bia 😍) nélküle nem sikerült volna ... Köszönöm .. Sziasztok *Rékaa*