talán túl nyuodt is volt .
- Mi-Mi .... csa-csa -csak.....- majd elhalkultam .
-Jólvan ... nem kell magyarázkodni, már nem tartozol hozzám többé... De ezt jól gondold át még egyszer ! - mondta lehangolva .... majd szépen lassn halványodó alakját elveszítettem .
Egy kósza hajtincs szemem elé csúszott majd a hajtincset egy árva de mégis szomorú könnycsepp követett .
Amihez egy "Ég veled" is társult.
Mihelyt Louis észre vette azt a bizonyos könnycseppet ... Le is törölte egy gyors , határozott mozdulattal.
Majd a kósza hajtincset is a fülem mögé tűrte .
-Nyugi ... Most már minden rendben lessz.-majd egy biztató és kedves mosolyt küldött felém.
Amit azonnal viszonoztam is .
Ezt az idilli pillanatot az a bizonyos fülsüketítő ördögi dolog zavart meg amit csengő nek neveznek.
De...mikor éppen BE csönget ....
Olykor bármit megadnék azért , hogy még otthon a puha ágyban bóbiskoljak.
De sajnos ez nem így volt.
-Első órám Francia ... Áhhh ... Neked ?- majd egy kérdő pillantást vetett felém barátom Lou.
-Ömmm .. Louis ... Szerintem ... Tudhatnád hogy már lassan 2 éve egy osztályba járunk .- kacsintott am rá nevetve.
Mire ő a fejéhez kapott.
-Jéééé ... És tényleg.-majd mind ketten hangosan nevetve vettük az irányt a már jól megszokott osztályunk felé.
Ami ez estben a nyelvi terem volt.
Az osztályba beérve elindultunk még mindig nevetve a már jól megszokott utolsó két padhoz .
De mikor oda értünk akkor vettük észre hogy ez már foglalt .
Megfordulva a tengelyem körül próbáltam új helyet keresni . Ám ekkor vettük észre hogy ez nem a mi osztályunk .
És ekkor jutott eszembe hogy ma nem Kedd van hanem Szerda ... És így nem Franciával hanem Matekunk van .
Háát az az érzés amit akkor éreztem az leírhatatlan volt.
Dee az volt a legcikibb hogy a tanár aki épp órát tartott bent mkndkettőnekt tátott szájjal bámult minket .
Elnézést kérve rohantunk ki mindketten az osztályból.
Ekkor már fuldokoltunk a röhögéstől.
Mikor megérkeztünk végre a saját osztályunkba ... Benyitottunk ....
Mikor észre vettük hogy Mrs.Thompson állt fel kezét csípőjére helyezve ... Mindjárt elkomolyodtunk ... Hisz ő az iskolán a legszigorúbb tanár .
-Mr.Tomlinson és Mrs.Sparks maguk meg hol csavarogtak idáig?!?- ordibált
-Hát .. Izééé ... Miiii ... Csa-csa-csak.-de Louis közbe vágott
-Eltévesztettük az osztályt és volt egy kis nézet eltéresünk a mi drága eggyettlen takarítónő kel .-mesélte Louis.
Mire én kérdően néztem rá a takarítónős hazugság miatt ... Hiszen én nem voltam hozzá szokva az ilyen helyzetekhez és a hazugságok hoz sem .
Mire a válasza az volt hogy az össze kulcsot kezeinket megszorította.
Úgy dönöttem hogy jobb ha inkább ezzel most nem foglalkozom.
-Hmmm...-hümmögött Mrs.Thompson .- Ezt akár jelenthetném az igazgatónak is és akkor mindkettőjüket kicsapják innen ... És ez akár a hasznom ra is válhat.
Sziasztooook... Próbálom pótolni azt a rengeteg késést amit a 2. és 3. rész között csináltam ... Tényleg nagyon igyekszem ... Minen nap írok egy-egy vázlatot vagy kérek segítséget barátnőimtől... Akik persze bőkezűen ellátnak tanáccsal adják a sok jó ötletet és nekik köszönhetően össze tudtam ezt a részt hozni ... Nagyon nagyon sokat köszönhetek nekik tényleg . Szóóóval nagyjából ennyit akartam ... Ha tetszett akkor jelezzétek ezt a komiban is léci hogy tudjam hogy mit javítsak rajta ... Esetleg hogy mi tetszik benn ... Köszönöm hogy rám szánták ok a drága időtöket .és bele nézzetek ebbe a "blogba" ... A kövei részben talizunk sziasztooook ... Puszi ... *Rékaa* 😊
